GRO – A Főnök eredettörténete
GRO – A FŐNÖK
I. AZ APJA TÖRVÉNYE
Mielőtt a város megtanulta volna félve vagy tisztelettel kimondani Moretti nevét, már állt ott egy birodalom.
És annak a birodalomnak más ura volt.
GRO apja.
Nem volt jó ember. Legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan azt a törvénykönyvek meghatározták. Az utcának azonban saját törvényei voltak, és ő hitt bennük.
Pénzt szedett. Üzleteket irányított. Emberek tartoztak neki, mások féltek tőle, és ha kellett, erővel tartotta egyben azt, amit felépített.
De volt egy határ, amelyet senki nem léphetett át.
A családokat békén hagyták.
Gyerekhez nem nyúltak.
Nem öltek azért, mert valaki rossz pillanatban rosszat mondott.
És aki egyszer megkapta a család bizalmát, attól egyetlen dolgot vártak cserébe:
HŰSÉGET.
GRO akkor még túl fiatal volt ahhoz, hogy értse az üzleteket. Nem tudta, melyik utca mennyit ér, melyik ember kinek fizet, vagy miért halkul el egy egész szoba, amikor az apja belép.
De figyelt.
És emlékezett.
Volt azonban valaki a közelében, aki másképp gondolkodott.
Moretti.
Az apja egyik legmegbízhatóbb embere.
Legalábbis mindenki ezt hitte.
II. AZ ÁRULÁS ÉJSZAKÁJA
Moretti évekig állt a főnök mellett.
Figyelt.
Tanult.
Megjegyezte, kik hűségesek, hol vannak a pénzek, mely embereket lehet megvenni, és kik azok, akiket el kell tenni az útból.
Mosolygott azoknak, akiket később elárult.
Kezet fogott azokkal, akiknek már megírta a halálos ítéletét.
Aztán eljött az este, amikor többé nem akart második lenni.
A puccs gyors volt.
És véres.
Az addig egységes szervezet egyik pillanatról a másikra két oldalra szakadt. Fegyverek kerültek elő. Régi barátok fordultak egymás ellen.
Akik Moretti mellé álltak, tudták, hogy hajnalra csak egy főnök maradhat.
GRO még gyerek volt.
Nem kellett volna ott lennie.
De ott volt.
És látta.
Látta az apját utoljára talpon.
Látta Morettit vele szemben.
És látta azt a pillanatot is, amikor az ember, akit az apja a bizalmasának hitt, elvette tőle az életét.
GRO nem kiabált.
Nem rohant elő.
Nem próbált hőst játszani.
Elbújt.
És túlélte.
Moretti azt hitte, azon az éjszakán egy családot törölt ki a város történelméből.
Egyetlen dolgot nem tudott.
A FIÚ ÉLETBEN MARADT.
III. AZ ELTŰNT FIÚ
GRO eltűnt.
Más név.
Más város.
Más élet.
A múltjáról nem beszélt.
Aki megkérdezte, honnan jött, annak mindig volt egy története. Egyik sem volt teljesen igaz.
Évek teltek el.
A gyerekből férfi lett.
De egyetlen éjszakát sem felejtett el.
Moretti arcát.
Az apja utolsó pillanatait.
És mindenekelőtt a szabályokat.
A fiú, aki egykor elbújt, idővel megtanulta, hogyan működnek az utcák.
Megtanulta felismerni a hazugságot.
Megtanulta, hogy az embereknek mindig van gyenge pontjuk.
Pénz.
Félelem.
Hatalom.
Család.
Titkok.
És megtanulta a legfontosabbat is:
Hanem attól, hogy az ellenség csak akkor érti meg, mi történt, amikor már mindent elveszített.
IV. VISSZATÉRÉS
Amikor GRO évekkel később visszatért a városba, Moretti birodalma már mindenhová elért.
Klubok.
Utcák.
Raktárak.
Emberek.
Moretti megkapta mindazt, amit azon a véres éjszakán akart.
A trónt.
Csakhogy nem tudta, hogy az egykori főnök fia újra ugyanazokat az utcákat járja.
GRO először kisebb munkákat vállalt azoknak, akik Moretti közelében mozogtak. Pontosan érkezett, elvégezte a feladatát, és nem kérdezett többet a szükségesnél. Nem követelt találkozót a főnökkel. Megvárta, amíg mások kezdik emlegetni előtte a nevét.
Néhány hét múlva behívták.
Moretti az apja egykori irodájában fogadta.
A bútorok már mások voltak. A falakat átfestették, az ablak elé új íróasztal került. GRO mégis azonnal tudta, hol állt gyerekként, és melyik ajtó mögött próbálta visszatartani a lélegzetét.
Most ugyanannak az embernek a tekintetét kellett nyugodtan állnia, aki elvette tőle az apját.
Moretti nem ismerte fel.
Egy használható embert látott maga előtt. Fegyelmezett volt, keveset beszélt, és azok, akik már dolgoztak vele, elégedettek voltak.
– Azt mondják, lehet rád számítani.
– Amit elvállalok, azt elvégzem.
Moretti egy ideig figyelte, majd maga elé húzott egy papírt, és felírt rá egy címet.
– Holnap reggel itt kezdesz. Megmondják, mi a dolgod.
GRO átvette a lapot.
Nem nézett a szoba sarkába. Nem mondta ki az apja nevét. És nem nyúlt fegyverért.
Egyetlen lövésre talán lett volna lehetősége. Arra még nem, hogy utána élve kijusson, vagy megakadályozza, hogy Moretti egyik embere foglalja el ugyanazt a széket.
Előbb meg kellett ismernie a szervezetet.
Kik tartják működésben. Kik követik Morettit meggyőződésből, és kik maradnak mellette pusztán félelemből. Kiben maradt még valami abból a rendből, amelyet az apja egykor felépített.
Ehhez közel kellett maradnia hozzá.
Másnap reggel GRO megjelent a megadott címen.
Átvette az első feladatát Moretti embereként.
A főnök egy újabb alkalmazottat nyert.
Legalábbis ezt hitte.
